A Bizottság tegnap közzétette a javaslatát, amelyben új forrásokat javasolt, hogy az EU törleszteni tudja a Next Generation EU vissza nem térítendő támogatási részének finanszírozására felvett hitelt. Három új bevételi forrást javasoltak, a CO2 kibocsátás-kereskedelemből (ETS) származó bevételeket, az importáruk karbonintenzitására vetnének ki vámokat, illetve a mutinacionális vállalatok reziduális nyereséére számítanak, amelyek a közelmúltbeli OECD/G20 adóztatási jogok újraelosztásáról szóló megállapodás alapján kerülnének vissza az uniós tagállamokhoz.
A javasolt intézkedések teljes körű bevezetése után, a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan akár 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára. A javasolt új saját források a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítják. A Szociális Klímaalap az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan javasolt új kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető eleme, amelynek célja a dekarbonizált gazdaságra való átállás szociális méltányosságának biztosítása.
Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy ezzel egyrészt megteremtik a Next Generation EU törlesztésének pénzügyi fedezetét, másrészt a Szociális Klímaalap finanszírozásának biztosításával alapvető támogatást nyújtanak az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaghoz.
Az „Irány az 55%!” elnevezésű, 2021. júliusi intézkedéscsomag célja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tervek szerint, a csomag magában foglalja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát.
A jelenlegi uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek (CO2 kvóták) árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nagy része a nemzeti költségvetésekbe áramlik.
A teljes körű bevezetés után a becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 12 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 9 milliárd euró) összegű bevétel keletkezne az uniós költségvetés számára.
A Bizottság indoklásában megemlíti először, hogy az új bevételek a 2021 júliusában előterjesztett Szociális Klímaalapot is finanszíroznák. Ennek az alapnak kellene biztosítania társadalmilag méltányos átmenetet, és támogatnia a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, közlekedési felhasználókat és mikrovállalkozásokat az energiahatékonyságba, az új fűtési és hűtési rendszerekbe és a tisztább mobilitásba történő beruházások finanszírozásában, illetve adott esetben ideiglenes jelleggel közvetlen jövedelemtámogatást is nyújthatna számukra.
Az alap teljes pénzügyi keretösszege főszabályként az épületek és a közúti közlekedés új kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből várt bevétel mintegy 25%-ának felel meg.
Tehát egy olyan új rendszer bevételeivel számol, amelynek elfogadásáról még nincs egyezség.Az EU keleti szárnyának tagországai,Magyarországgal együtt ellenzik az új emissziós adók bevezetését mivel komoly szociális következménye lenne a lakosság számára. Álláspontjuk szerint a szociális klímaalap nem tudná kompenzálni a károkat.
A Bizottság által szintén 2021 júliusában javasolta az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmust. Ennek célja a kibocsátás-áthelyezés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a nem uniós országok termelőit ösztönözné a termelésük környezet-barátabbá tételére. A mechanizmus az EU-n belüli CO2 -árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vetne ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és a Bizottság szerint teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.
A becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 1 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 0,5 milliárd euró) összegű bevétel keletkezne az uniós költségvetés számára. A 2023-tól 2025-ig tartó közötti átmeneti időszakban a mechanizmus várhatóan nem hoz bevételt.
A tagállamok között, ebben a kérdésben sincs meg az összhang.
2021. október 8-án több mint 130 ország, amely tagja az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének, megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról. Oolyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik.
Az aláíró államok a globális GDP több mint 90%-át adják. A megállapodás első pillére alapján a világ legnagyobb multinacionális vállalataitól származó úgynevezett reziduális nyereség egy részének megadóztatásához való jog visszakerül a részt vevő országokhoz világszerte.
A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy – azt követően, hogy az OECD/G20-ak inkluzív keretében létrejött megállapodás első pillérének részleteit véglegesítették – 2022-ben irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az egységes piac követelményeivel összhangban végrehajtja a megállapodás első pillérét. Ez a folyamat kiegészíti a második pillérről szóló irányelvet, amelyre vonatkozóan a Bizottság tegnap külön javaslatot fogadott el.
Mindehhez az EU-nak módosítania kell a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja annak érdekében, hogy a már meglévő saját források körét ki kell bővíteni ezzel a három javasolt új forrással. Illetve, módosítani kell a 2021–2027-es időszakra szóló jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről (vagyis a többéves pénzügyi keretről) szóló rendelet.
A saját forrásokról szóló határozat a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli, amelyre az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kerülhet sor. A határozat azt követően léphet hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyta.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli.
A Next Generation EU révén a Bizottság felhatalmazást kapott az uniós költségvetés által támogatott kötvények széles körű kibocsátására. Ez azt jelenti, hogy az Unió hitelfelvétel útján is támogathatja a tagállamokat a válság elleni küzdelemben és a rezilienciaépítésben. A hitelfelvétel törlesztésének elősegítése érdekében az uniós intézmények megállapodtak abban, hogy új saját forrásokat vezetnek be.
2021-ben a Bizottság (folyó árakon) 71 milliárd eurót vont be hosszú lejáratú kötvények révén, illetve a szuverén kibocsátókra jellemző diverzifikált finanszírozási stratégiája keretében a jelenlegi állás szerint 20 milliárd eurót mozgósított rövid lejáratú uniós kincstárjegyek formájában.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Nagy vita körvonalazódik a szolidaritási hozzájárulás kapcsán. Sára Botondék megteszik a szükséges lépéseket.
Bár megígérte, nem kaptunk bejelentést Magyar Pétertől, A Tisza Párt elnöke a kitoloncolt moldáv emberecsempészt azonban továbbra is képes felfedezni egy magyarországi közúti balesetben.
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
